Firma AAA Business s.r.o. - Diskuze, názory, doporučení a hodnocení

• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. Budapest, Példa Kiadó, 2000. Ill. ISBN-szám, ha van
• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések, Példa Kiadó, Bp., 2000. (a rövidítéstől eltekintve csak vesszők, végén pont, a cím kurzívval szedve)
• Gipsz Jakab (2000) Patafizikai értekezések. Példa Kiadó. Bp.

Lehetőleg csak az első példa szerint járj el. A könyv illusztráltságát mindig érdemes feltüntetni, színes reprodukciók esetén a táblák számát is főleg, ha pld. építészeti, épületgépészeti, gépészeti vagy képzőművészeti etc. témákról írsz.

A második példa szerint akkor járj el, ha nagyon ismert a kiadó. A második példában nem szerencsés a megjelenési adatoknál a Bp. rövidítés, mert nem csak magyarországi magyaroknak írjuk a Wikipédiát (triviális példa, hogy tőlünk nyugatabbra Budapest és Bukarest mindegy). Az sem szerencsés, ha a kiadó megelőzi a kiadás helyét magyar kiadványoknál, nemigen van olyan híres magyar kiadó, amelyikről az egész világ tudja, hogy hol van, külföldieknél jöhetnek előre a nagyon ismert kiadók pld. Elsevier, Larousse. Az sem túl jó, ha a szerző- és címszerűségi adatok nem válnak el világosan a megjelenési adatoktól.

A harmadik példa szerint akkor járj el, ha a témád szempontjából fontos a forrás megjelenési ideje.

• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. Budapest, Példa Kiadó, 2000. Ill. ISBN-szám, ha van
• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések, Példa Kiadó, Bp., 2000. (a rövidítéstől eltekintve csak vesszők, végén pont, a cím kurzívval szedve)
• Gipsz Jakab (2000) Patafizikai értekezések. Példa Kiadó. Bp.

Lehetőleg csak az első példa szerint járj el. A könyv illusztráltságát mindig érdemes feltüntetni, színes reprodukciók esetén a táblák számát is főleg, ha pld. építészeti, épületgépészeti, gépészeti vagy képzőművészeti etc. témákról írsz.

A második példa szerint akkor járj el, ha nagyon ismert a kiadó. A második példában nem szerencsés a megjelenési adatoknál a Bp. rövidítés, mert nem csak magyarországi magyaroknak írjuk a Wikipédiát (triviális példa, hogy tőlünk nyugatabbra Budapest és Bukarest mindegy). Az sem szerencsés, ha a kiadó megelőzi a kiadás helyét magyar kiadványoknál, nemigen van olyan híres magyar kiadó, amelyikről az egész világ tudja, hogy hol van, külföldieknél jöhetnek előre a nagyon ismert kiadók pld. Elsevier, Larousse. Az sem túl jó, ha a szerző- és címszerűségi adatok nem válnak el világosan a megjelenési adatoktól.

A harmadik példa szerint akkor járj el, ha a témád szempontjából fontos a forrás megjelenési ideje.

• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. Budapest, Példa Kiadó, 2000. Ill. ISBN-szám, ha van
• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések, Példa Kiadó, Bp., 2000. (a rövidítéstől eltekintve csak vesszők, végén pont, a cím kurzívval szedve)
• Gipsz Jakab (2000) Patafizikai értekezések. Példa Kiadó. Bp.

Lehetőleg csak az első példa szerint járj el. A könyv illusztráltságát mi ...

Tüntesd fel forrásaidat: adj meg hivatkozásokat, forrásokat azzal kapcsolatban, amit írsz, hogy az olvasók ellenőrizni tudják a cikkben lévő adatokat, és tudjanak további információkat találni. A jó források a Wikipédiát megbízhatóbbá és jól használhatóvá teszik.

Az alapos cikkíró keresi a megbízható forrásokat. Ha saját tudásod alapján írsz, akkor ismerned illik a témát annyira, hogy könnyen meg tudj nevezni jó forrásmunkákat, amikből az olvasó is tájékozódhat, illetve hogy ellenőrizhesd a tényeket, mert lehet, hogy rosszul emlékeztél, vagy te sem tudsz mindent a témában.

Ne hagyd magad elragadtatni az általános fogalmazásoktól, mint „vannak, akik azt mondják...”. Kik mondják, hol és mikor? (Ne feledd: a Wikipédia nem a te véleményedet tartalmazza, és nem a saját elméleteidet.) A vitatott kérdéseknél különösen hasznos, ha megbízható források vannak felsorolva, melyek alapján az olvasók alaposan meg tudják a kérdést vizsgálni, vagy a vitás részeket tisztázni, de nem csak a vitatott állításokat kell forrással ellátni.

Külső források keresése és olyan cikkekhez illesztése, melyeket nem te írtál, szintén nagyon hasznos a Wikipédia szempontjából, mert ezek javítják a cikkek minőségét, megbízhatóságát.

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország. Az országot északrólSzlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

Fő- és egyben legnépesebb városa Budapest. 100 000 lakosnál népesebb városai még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr ...

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország. Az országot északrólSzlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

Fő- és egyben legnépesebb városa Budapest. 100 000 lakosnál népesebb városai még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr ...